A BET (Brunauer-Emmett-Teller) fajlagos felület egy kifejezés, amelyet a porózus anyagok és katalizátorok jellemzésére használnak. Ez a módszer lehetővé teszi a szilárd anyagok felületének meghatározását a gázadszorpció segítségével. A BET-elmélet a gázmolekulák több rétegű adszorpcióján alapul, amely lehetővé teszi az anyag belső és külső felületének pontosabb meghatározását.
A BET fajlagos felületről szóló elméletet 1938-ban Paul Hugh Emmett, Stephen Brunauer és Edward Teller dolgozta ki. Az elmélet azzal foglalkozik, hogyan adszorbeálódnak a gázmolekulák a szilárd anyagok felületén több rétegben. Az elmélet kiterjeszti a Langmuir-féle egyszerű adszorpciós modelljét, amely csak egyetlen réteg adszorpcióját veszi figyelembe. A BET egyenlet a következő formában írható fel:
A BET fajlagos felület mérése során általában nitrogén gázt használnak, amelyet 77 K hőmérsékleten (folyékony nitrogén hőmérséklete) adszorbeálnak az anyag felületére.